vállalt száműzetésbe, ez nem is lenne gond egyel kevesebb akivel sört kell innom, de amióta kint van folyamatosan zaklat látogassuk meg. A média uszítása a nem létező tapasztalatok és az idő hiány együttesen megállták eddig a helyüket, de most akkora hírt kaptunk amit látnunk kellett. Ennyire jó
lenne a hely, lányok vagy csak a sör ilyen olcsó? Szinte fél év alatt annyira beleszeretett egy szlovák kislányba, hogy ijedtében mindjárt az oltár elé is kell ráncigálnia, na azért ezt egy barátnak mégsem lehet szó nélkül hagyni....Ő Bratislava-ba hívott minket de mi inkább Pozsonyba akartunk menni. Le is ültem gyorsan a Google Maps szolgáltatás elé, merre is kéne gurulni!?
Autópálya mint olyan nálam nem nagyon játszik mert ugye látni nem lehet semmi szépet, a sok "vonatozó" gyökér miatt kicsit veszélyes, cserébe mindezért viszont fizetős és valljuk be, dög unalom kiló 30-40-el tolni neki, fél gázra akasztva a markolatot. Gyorsan rájöttem vicces lenne Dobogókő felé menni, Esztergomnál "határt" átlépni ha lenne még ilyen ugye az Unióban és inkább a Duna északi oldalán haladva közelíteni meg Pozsonyt. Haza felére pedig még ennél is ambiciózusabb terveim voltak, de ha csak ezért olvasnád el akkor le kell törjelek az idő szűke a munkák sokasága kilőtte a kellemes 
dombos gurulást észak felé...talán legközelebb. Természetesen az is közre játszott az utazásban, hogy nagyon szerettem volna már elmenni Pozsonyba mert állítólag van szép része is ha nem is nagy és Én még soha nem jártam ott, nagy baj nem lehet ha Euróban kapnak fizetést és nincsen messze onnan Bécs sem. A határt átlépve kicsit csalódás volt a lepukkant látvány és a nagyon sok ipari környezet a Duna parton, 
persze senki nem ígért tájvédelmi környezetet és áthajtható állatkertet. Szerencsére ahogy felültünk Budapesten azonnal elkezdett csöpögni az eső és kitartott a felhő takaró Pozsony előtt úgy 50 kilométerig ahol kilyukadt és napsütés várt minket. Féltem ettől ezért az amúgy jó túra csizmáinkat még lefújtam vízmentesítő spray-val itthon. Egyik sem ázott be ami most még lehet a Gore-Tex membránnak is köszönhető de ki tudja...Az út elejéről ne is reméljünk fotót, ki fog esőben megállni ezért és kibányászni a 100%-osan víz mentes táskából egy digi gépet? Kint a motort közép sztenderre raktuk mert a GS-en van ilyen és vasárnap reggelig le is zártuk. Irány a barátunk
szolgálati albérlete ami drága de legalább nem nagy szám. Este még helyi ízek kóstolgatása, beszélgetés, italozás és az egyik alkoholos üdítő után Bálint barátom rátér az egyik invitációs kérdésre: lennék a tanúja? Áhá kibújt a szög a zsákból nem valami felelőtlen kis túra ez, vége a játéknak...egyből kértem még egy Pina Colada-t nekem még lehet. Azonnal védekezésként az üvegtigris kérdése ugrott be megfújnád-e?-ezt a szondát "Csokikám"-megfújok én mindent jött EasyRider válasza még a rendőr autót is megfújom....mert enyém a világ 2 üveg sör után és irány Amerika "ahol az összes, csálé, stoppos, kurvát felpróbálom"...Na álljunk meg nem ittam Én eleget még ez nem álom ezt komolyan kérdezi, ennyire elmentek neki fél év alatt, 
mennyi sört kellett ehhez meginni!?
20-on pár évesek....Mit volt mit tenni nagyon nagy köszönettel elfogadtam a tisztes felkérést és fejben terveztem a 4 szemközti beolvasást....Másnap hajós kirándulást terveztek nekünk, ami nagyon jó volt még akkor is ha hajnali 8 kor kellett kelni miatta, villamossal le a partra, gyors jegy vétel és már várjuk is a hajót. Felfelé vagy 1.5 óra az ami lefelé csak 0.5 óra az erős sodrás miatt, de megérte nagyon kúltúráltan rendbe rakott vár rom részlet fogad minket emberevő szúnyogokkal a napsütés ellenére. Elhaladtunk az
"Ufó" néven jegyzett modern hídjuk alatt amit jobbról a kőbánya szomorúbb látványa koronázott. A folyami torkolatban magasodó vár viszont szép a vízről megközelítve ahol a hajós kirándulásban 2 órát kapunk a gyalogos megközelítésre és a csecse-becse nézegetésre. Lomos butik minden turista helyen akad a semmire nem jó, de talán megélek belőle cuccok kereskedelmére.
Nagyon jó ebéddel pótoltuk a "Szlovákban" a ledolgozott kalóriákat helyi ízekkel kényeztetve szervezetünket. Délután még séta, beszélgetés, este lakásban sógor, koma, fater, barát "díj nyertes" borainak tesztelése. Másnap, sajnos rövidített haza út, az északi kerülő helyett, amit még lassított a megengedett sebességgel haladó rendőr autó is, amit sikerült utolérnem, de nem előztem meg semmi pénzért, csodálva a táját....Ukrajnai fergeteges 
emlékekre emlékezve nem akartam Magyar rendszámmal tesztelni a szervek megélhetési képességeit...Rajka felé indultunk reggel de nem volt elég pontos a Duna menti elképzelésünk és hagytuk magunkat örömmel visszakanyarítani Szlovákiába addig is üdülünk címszóval. Komáromnál újra Szlovákiába léptünk és a már jól is mert 63-as úton Esztergomig 
gurultunk. Át a hídon és gyors pihenő mert jó a Gs ülése de minden bajunk lett már a 70-80km/h-val történt rendőr autó üldözésből. Végig napsütésben élvezetes haza úttal zártuk a 1.5 napos kis szlovákiai látogatásunkat.
