ha menni kell akkor menni kell! Csábító az ukrajnai "könnyed gurulás" megfogalmazás is, gondoltam
mi bajom lesz maxi a nagy, rutinos vénektől megtudom, hogyan kéne ülni vagy állni a vason!? Az időzítés tökéletes hiszen ha a pénteket is bevonjuk a hétvégébe akkor 4 napunk van a teljes hétvégi feladat listát végigvinni. Lévén Pünkösd hétfő munkaszüneti nap felénk is. A teljes túra időtartamot lealkudtam 4 napról 2 napra, hogy a maradék 2 napban a hétvége minden házifeladatát is megoldjam ( szombat este itt vagyunk MAMA! ) Majd mesélek....M3 kivezető SHE.. kút találkozó hajnali 9-kor persz
e kések. Zoli kérdi van mindenem?-van csak autópálya matrinyám nincsen beugrom és nyél gáz, ha van amit nem szeretek túra 
motorral az az autó pályázás, viszonylag friss, megengedett tempót küldtünk de dög unalom így is. Szinte érzem ahogyan a gumik laposra és sarkosra kopnak a hosszú egyenesektől. Irány a határ csak tankolni szöveggel lehet megállni minden perc időveszteség, jött borsónyi jégeső, eső, napsütés csak előre határozottan, még soha nem motoroztam jégesőben de nagyon szép ahogy pattognak az aprócska szemek mindenfelé, még öröm, hogy a fényezett szép gyári, eredeti tankomat sikerült Paint guard fóliával bevonatni. Én az R 1150 GS el, Zoli a R1200GS-el és csatlakozott Tomi egy BMW R 1200 GS-el a határ előtt! Tiszabecs kicsit ismerős fiatal koromból, amikor igazi Tisza parti szülöttként végig kenuztuk a Tisz
abecs-Tokaj távolságot. Az a felső szakasz ami kicsit szabályozatlan, tele gázlókkal és vadregényes kanyarokkal nagyon szép. Még soha nem léptem át ezt a határt ( Magyar-Ukrán ) hivatalosan, mert a Tiszán ahol 
határ folyó sikerült már a középvonaltól a rossz oldalra kormányozni de nem kaptunk golyó záport az egy másodperces látogatásért...Lehet töltögetni papírokat az átlépéshez, ahol meg kell adni mindent ( utazás célja, időtartama, szállás hely, Anyja ingatlan vagyona, testvérek száma, láb mérete, szemüveg dioptriája ha bifokális lencsét használ azt is....) ami viszont nagyon jó hír , hogy ha sikerült a "dokument" akkor 30 napig használható fel ki-be lépésre ha kilépéskor nem veszik el az embertől!
Erdély után fel sem tűnik, milyen jó választás ide is a túraendúró kategória hiszen a lerakott aszfalt minta foltok összesített tengerét ők már útnak hívják! Élvezzük is a tempót a gyönyörű felhős, borús, esős időben.
Tomi indul a szállásra amint lehet mert köszöni szépen az álom szép honfoglalási emlékművet a Vereckei hágón már látta és a szauna melege a helyi "ízekkel" sokkal csábítóbban hangzik az esőben motorozásnál. Én a körkép témaadójáúl szolgáló Vereckét csak a körképről ismertem így egyértelműen menni akartam és a kis csöpögő eső nem sokat zavart. Felérve már mást is gondoltam....a motor feletti hőmérőn ami a meleg blokk miatt inkább felfelé csal olvastunk le 8 Celsius fokot és 853 méter tengerszint feletti magasságot. Nagyon jó érzés volt a történelem fontosabb helyszínén állni az emlékmű mellett még akkor is ha előttünk jártak ott helyi nacionalista erők akik mindent elkövettek az emlékmű 
megrongálásáért...Lefelé megláttuk és meg is ismerhettük a helyi szervek megélhetési módszerét, először azt hittem nem látok jól és kerestem volna már a kamerát, mikor bökik ki, hogy ez egy TV műsor lesz csak. Valljuk meg nem volt vicc komolyan gondolák, hogy gyorsan mentünk ( amúgy pont nem ) és ezt egy igen hihető és hiteles vízipisztoly szerű kézi készülékkel akarták nyomatékosítani bennünk, mutogatva a mini kijelzőt, hogy bizony az 82 km/h!Az meg miért gond itt?Ja, hogy szerintük ez már a településen belül volt! :( Zoli szerint itt a
demokrácia és a jog állam együttes erővel dolgozta ki a bizonyítás eme új módszerét ami a helyi hatóságok privilégiumát eredményezi! 
Fotó nincsen, csekk nincsen, hatósági szó van de az is csak tolmáccsal mert nem találtunk egyetlen közös nyelvet sem. Rövid beszélgetés a hatósági tolmáccsal ( inkább haver vagy sógor aki részt vett a cinkos kis játékban ) számok röpködnek, végül a szociális helyzetünk a túra sikere és minden fontosabb dolog említésre kerül mert az óriási helyi bírság Zolinak hála fejenként 2 doboz cigaretta árára módosul. Húúúú, ez is megvolt,
én csak nézek és tanulok, utoljára görögdinnyére mertem ilyen határozottan alkudni akkor is azért mert a zoknimba dugott fagylaltpénzzel együtt sem tudtam volna megvenni a dinnyét még 1995 nyarán Csongrádon. Egy vízipisztollyal két motort is bemérni kérdezné az amerikai turista akinek megszokottan még jogai is vannak, hát ki nem látott még részidőt is mérő stoppert?Na ugye, hogy lehet, bár tudom én mindig lassabban megyek mint Zoli, van ahol direkt és van ahol nem direkt....Későn de mi is csatlakozunk Tomihoz a szálláson, próbáljuk sörben utolérni de már nagyon nagy előnye van...vacsora amiből duplázunk mind a ketten Zolival mert nem elég a hús és a burgonya de mire kitaláljuk, hogy 2x ennénk meghalt a fritőz ezért sajtos tészta van mint ajánlat, legyen! ( Én naivan azt hittem sajtos-tejfölös mint felénk ). 
Nem kérem ez Sajtos tészta, elmagyarázom a receptet mert összetett: főzz tésztát, hints rá sajtot és edd meg ha nem ízlene etesd meg a kedves vendéggel! Közben utcában áram el, hú de jó 2 férfi bátyóval gyertyafényes vacsora....na 
ne csigázzatok mert még összeveszünk ez egyetlen szobánk egyetlen francia ágyán. Áram vissza romantikus félelmek el, hinnye de meleg volt ez! Egy sör az ijedtségre beszélgetés a helyi cimbóval, áram megint el, gyertya elő, félelem bennem.( láttam én az "Alkonyattól pirkadatig" filmet kérem szépen). A szobában a kor dönt ( szigorú demokrácia szerint ) én alszom a kamionos francia ágy lábdeszkájára kenődve, persze saját hálózsákomban ki tudja mit látott
ez a hely előttem. Realizálódik bennem, a tény, ha nincsen áram, akkor víz sincsen, hiszen nem vezetékes a történet és kell berendezés a vízhez is. Fogmosásom a saját levemben nagyon klassz, akkor a zoknit most nem részletezném. Tomi 2 db párnával készül fel védekezésre Zoli alvó hangja ellen ( ebből egyet hozott magával ). Nekem mint újonc ez biztatóan hangzik! Zoliból nem marad meg semmi csak annyira emlékszem Tomiból, hogy hangtompítónak használt 2 réteg védő párnát hiszen jobban horkolt bedunsztolva mint Zoli. Reggel áram nem, víz nem, mosdás nem, toilet nem, viszont reggelire omlett gázpalackról igen!Bőven elég is volt a legszebb nap kezdéshez ( akkor azt hittem ). Majd mesélek mi fér bele 2 napba könnyedén, instant módon. Várjuk reggel, hajnali 9-re az újabb két GS-es társat 11 kor a büfében, betelik a vizes pohár is, menjünk csorogva utolérnek, úgyis csak Rudi indulás előtt bevár még néhány röfit, hátha belefutnak a késbe ( egészségtelenül rengeteget dolgozik állítólag ). 
Irány a Tisza forrása idén már jól ki van építve állítólag!? Igen, az első téves föld úton, Tomi teszteli a már részletezett fűthető bukógomba védő marketing műanyag elemet, na jó sárosan szép egy GS, a műanyag biz-ba.z pedig a kukában landol. Többiek így: ideje volna már Rudi tuti kis szalonnáját kés alá vinni mint ebéd!?Na ebből sikerült nekem kimaradni hiszen Zoli mondta, ha eddig eljöttünk, akkor a forrás megtekintése ahonnan a Tisza is hízik alapvető kötelesség, még ha kicsit földes, sáros is.Kitörő tülekedésben végül 2-en maradtunk a forrásra és 3 motoros a szalonnára + egy utas, még rá is fért mert vékonyka a saját vashoz. Igazi Gs találkozós túra volt pedig mert az én régebbi, kis BMW R 1150 GS-emen meg 1 db uj BMW R 1200 GS Anventure-ön kívül a többi 3 gép mint 1200 gs volt! Erdélyben megfogadtam nem rally Offroad gép ez akkor terepezek csak vele ha muszáj, első kanyar második kanyar, térdig víz sár...Juhéé, valljuk meg élvezem még ha szégyenlem is a gyönyörű ( felhő és
ég színben játszó )paripát telibe verni rittyóval! Zolit egy mini vízesésnél tudom megszólítani utoljára, néhány fotó és csak a hátát látom ha látom, pedig utólag bevallja nem kapcsolt 2.-nál feljebb! Esélyem sincsen az USA Keleti-Nyugati parti összesített bajnoka ellen a nagy döggel és itt hiába kenem a motor féltésére....Ez igazi promóciós film lenne, állok a motoron és amerre szem ellát; sár, kő, fenyő, víz. Mély keréknyomok színültig vízzel, látatlanba vett akadályok, ledöntött fenyőtörzs hidak kaland ahogy kértem. ( asszony mondaná ez kell neked trekking-fucking csávó ). Ettől azt hiszed menő a borosta a Marlboro Adventure poszteren, kicsit ha nem figyeltem keménynek is éreztem magam. 
Na végre utolértem Zolit, ne ijedj meg nem esett el és nem tanultam meg endurozni egy óra alatt csak volt egy kapu, őr sorompó és csodálkozó szempárok. Fent a völgyben nem igazán beszélték a mi nyelvünket és ki is kérték maguknak de szezám Tágulj innen helyett szezám és a paradicsom kapuja csak kinyílott! Édesanyám itt sírta volna el magát, ezt nem mosom ki fiam soha...70 centi méter mély keréknyomok, csepegő eső, sár, sár, sár és igazi kalandos út, elnézést út hely, mert semmi szilárd nincsen az akkor nem igazán út csak "jól" kitaposott nyomok.
Ezért nem ettünk mi közös szalonnás ebédet mert itt első sebességi fokozatba kellett kapcsolnom a sebesség váltót és igen komoly 10km/h órát tartani, bezzeg itt nem jöttek a vizipisztolyos kézi trafipaxos zsernyákok! Időben ez sokáig ment, de legnagyobb szomorúságomra a forrás előtt 3-4 km-rel a képeken is látható módon a patakocska elmosta az egész hidat és partot így a felfedező expedíció véget ért! A fiatalság és rendíthetetlenség azt mondja bennem meg tudjuk csinálni, keresem a lépéseket a patakban és a túl parton is. Zoli rutinos, rám hagyja; fiatal még.....keressem csak a bajt.....Igen a patakon át is mentem perecelés nélkül és a szemközti partra is felugrattam magam de a sár már nem volt szimpi az Anake gumimnak..helyben futás, sár a hátsó sárvédő hiánya miatt a fenyők teteéig kenve mint kezdő vakoló a vakoló géppel hadakozva. Zoli nevet de majd letöröm én, hiszen jöhet át a vasat vissza fordítani a patakon és a víz magasabb mint a csizma vízmentes szárszakasza! :) igen cuppogtunk alulról-felülről is! Szakadó esőben csorgunk vissza a megtett ismert úton. Zolit csak akkor láttam ha megvárt, rendesen nem éreztetve, hogy kicsit kevés a tempóm...de már mondanám a vasat kímélem csak ennyire mikor látom szemből világít a lámpája az egyik kanyarban....na de rendes már jönne értem mert érezte baj van!? ( Egy mélyebb nyomból ami tele volt vízzel, vagy 50 centiméter mélyen rombolok kifelé és majdnem beugrattam a patakba ami az úttól, ott 3 méter mínuszban volt!-nem lett volna szerencsés ott pofára esni! ) Rá közelítek és látom tiszta sár a háta is, szája felrepedve lámpat
artó cső amit bukócsőnek adtak el neki leszakadva...ennek fele sem tréfa én nem akartam verekedni de akkor ki kevert le ekkorát!? Kiderült utólag, jött lefelé 2-vel és az egyik vizes kövön az első kerék átszaladt de a hátsóhoz stabilizálás miatt kellett egy kis gáz, de ettől az túl fordult " elfötört" és lecsúszott a vizes sáros kőről aminek hála helyben megfordult a gép és mikor pördült, Zoli leszállt róla könnyedén, de nem volt lecsukva az állvédője a sisaknak ezért a saját motor plexijével szájon is vágta magát utolsó figyelmeztetésként ettől felrepedt a szája felett. Folyt az olaj, már terveztem innen hogyan megyünk le olaj nélkül de kiderült, 
hogy a szelepfedél nem repedt el csak a rosszul szervizelt gyertya "O"-gyűrűnél jött ki kis olaj, ami a gyertya fedélben megyülve, dőléskor bő olajfolyásnak tűnt....Húúú, nem akartam ott aludni esőben a fenyvesben! Ettől kezdve még óvatosabban csorogtam nehogy eldobjam a vasat itt. Egy rúgás a lámpatartó csövön, ami bukócsőként szerepel az extra listában és egy eldőléstől elnyírta még a csavarját is és úgy kenődött rá a szelepfedélre amit véd, hogy 2 hűtő bordát is letört...no comment, vicc nem bukócső!A lányos zavaromban megúsztam esés nélkül nem kis megnyugvásomra az egész gurulást, most már tudom mit jelent egy könnyed gurulás Ukrajnában.
Felfelé utólértek minket a helyi erdészek akik a kapun átengedtek minket a tökéletesen ide való járművükkel, valami kimustrált katonai gép törve, gyűrve, szakadva alap, hogy zöldes színű volt mikor látszott még a színe. A híd előtti szakaszon ők megvártak minket és kérdezték mi a baj mert ők azzal fel szoktak menni végig...130 cm-es kerékátmérő, 4 kerék, felező, 18cm-es gumi barázdák....igen elhiszem! Mivel sok órát el túrázgattunk innentől leginkább az eső és hideg elöli bujkálás volt jellemző ránk!2 nap alatt 4x találkoztunk a megélhetési hatóságokkal, persze mindig máshol és másik családnak gyűjtve! A leginkább hihetetlen az volt amikor a kocsiból kiugorva ( hiszen esett az eső ) rohantak ránk mivel tudták nagy motor feléjük nincsen így aki azzal jön az gazdag külföldi aki mindent megtenne az Ő rászoruló családjukért, nem beszélve a gyerekek iskoláztatásáért hátha nem úgy végzik mint az apjuk.
Ebből látszik milyen csodálatos kézi trafipaxot ( azonnali bizonyítás nélküli sebességmeghatározó kézi készülék ) kaptak, hiszen esőben, üveg mögül, ülve is bemér 2 db motorost akik között van 100 méter és érdekes mindig 82 vagy 88 km/h-val megyünk lehet csak ezt lehet bepötyögni vagy ők ennyivel fényképezik magukat mint az Üvegtigris tehetséges szervei!Szerintem ez háttal is mér csak hangra, ha motor fizet, ha külföldi fizet, ha nem motor és külföldi akkor is fizet. Esetleg ha nem motor és nem is külföldi akkor az a haver kiló 80-nal, egyre kell vigyázni el ne sodorjon minket....Innentől írnám, hogy szép és izgalmas túra de a túlélésre mentünk inkább csak, hiszen ez elég messze van délutáni hazaindulással szakadó esőben motorral!Étteremben is voltunk na nem a pompa kedvéért sokkal inkább kiolvadni és 
kiönteni a csizmákat. Kisebb turista csoportot rá tudtunk venni a korai távozásra, mikor csurom ázottan a kezemben ez egyetlen tiszta alsóneműmmel megjelentem az étterem ajtajában ahol Zoli már átjutott előttem. Innentől csak tetéztük: csizmák levétele asztal alá betéve, víz kiöntve a wc-ben, csizma orra kitömve száraz kéztörlő papírral hátha felszív némi vizet, csöpögő kabátok ruhák, WC-ben átöltözés én a kézszárítónál ültem volna egész este hátha kiolvad a hátam is de nem szolgáltak fel ételt a WC-ben. Igen szép élmény volt a vizes sisakot visszahúzni kihűlve de a "Saslik" kárpótolt minket mert finom volt és kellően nyers, biztos ránézésre sütötték nekünk. Hazáig innentől minden megállás csak szükséglet lehetett vagy átfagyás, tankolás vagy Toilet. 
Még találkoztunk a hatósági fizetés kiegészítés funkcióval újra de már nem volt helyi pénznemben kifejezhető vagyonunk ezért Zoli "ügyesen" érvelt. Kilométerek hosszú sora végtelennek tűnően felfűzve egyetlen napra az eső láncra. Igen kb. ennyire volt izgalmas, ruhák és mi is ázunk, fázunk, a legutóbbi tankoláskor amim volt felvettem magamra kb. úgy nézek ki mintha szumózni indulnék gömbi fedő névvel!
Este 22h körül elértük a Magyar határt és rövid papírmunka után bent is voltunk. Kötelező telefonok, nem hideg ásványvíz a nem létező folyadékveszteségekre mert amit a bőrömön keresztül bevittem nedvességben az elég egy heti sivatagra is.
A játszos Im.t-es nadrágomat nem jellemezném, pont a férfiak legfontosabb gondolati központjánál ázott be, olyan fantasztikus érzést kölcsönözve a motorozásnak az autópályán 130 km/h-nál mintha jégkockákon ülnék órák óta ( magyarul a hasüregemből 56 perc meleg vizes zuhannyal tu
dtam lecsalogatni a heréimet a helyükre ). Alapjában véve Ukrajna nagyon szép és az emberek mindenhol barátságosak és segítőkészek voltak velünk, mindenkinek csak ajánlom akinek nem fontos a demokratikus beidegződés és a nagy pompa. Helyi ember mondta: kell fegyver?-lesz fegyver!, kell nő?-lesz nő!, akarsz menni vadászni tájvédelmi körzetbe?-fogsz menni!Ilyen pofon egyszerű minden; EL LESZ INTÉZVE! 
Mennyivel egyszerűbb így nem?Itt nem perelheted be a mikorhullámu gyártóját mert beletéve szétrobbant a macskád mikor te csak szárítani akartad a fürdés utáni szőrét és Ők nem írták rá, hogy arra nem való és tökéletesen alkalmatlan élő álat életben hagyására 
mivel inkább döglött hús melegitgetésére való! Talán szakmai ártalom nálam de érdemes a fotók között megkeresni azt ahol a helyi szakemberek kézügyességére, vízmértékére van bízva hogyan fog dőlni a falazat mert, hogy nem használnak semmit sem ami a jó kezű mestert tévútra vihetné esetleg: szalag, falazó zsinór, függő, vízmérték így minden sarok, épület lehet egyedi és különleges főleg ha megáll! Technikai magyarázatra nem sok szükség van a szétégetett kipufogó oldali dobozom ami örökség úgy ahogyan van csak éppen ázott be, szerencsére minden fontosat a másik és egyben ép dobozba csomagoltam! A magyarországi 130-140 km/h-s autópálya egy más mellett haladva szakadó esőben éjjel sötétben sokat kivett belőlünk, de hajnali 3-ra csak sikerült hazaérni, nem volt leányálom inkább kaland de annak tökéletes!
