2015. szeptember 29., kedd

A Horvát tengerpart legzöldebb szeglete, (szigete) Korcula

Szezon végére beesett még egy horvátországi pihenés amit nem lehetett kihagyni. Mivel az emberek limitált számban szükségesek közelre mellém ezért ideális volt a szeptember végi tengerparti út hiszen ilyenkor azok a turisták akik a parton amikor teríted le a napozó lepedőt már előtted rá is fekszenek a te lábadon állva, már hazamentek. Korcula szigetére Blato településre jött egy lehetőség hiszen egy nagyon jó barátunk ott vezet egy amúgy is magyar szállás komplexumot. Másik barátunk szombati esküvője miatt csakis vasárnapi józanodás utáni indulásról lehetett szó így pont egy hét lett a túra vasárnaptól vasárnapig. 1 db BMW motor 2 fővel lett a különítmény, mert a többiek autóval vágtak neki a távnak. Kevesebbre nem nagyon jó ennyit vezetni még motorral sem hiszen a kompot is bele számolva több mint 1000 km a táv. Én sem tudtam, hogy Korcula a legzöldebb sziget a horvát tengerparton de tényleg nagyon buja a megszokott kopasz, sziklás tengerpartokhoz képest. Sziget lévén mindenképpen vízre kell szállnunk, hogy elérjük ezt a gyönyörű "oázist".

Egy kis történelem: (ha általánosban is untad ugord át)
A szigetet már az újkőkorban is lakták emberek amit a megtalált temetkezések is alátámasztanak. Vélhetőleg a föníciaiak kezdték a települések létrehozását amit a görögök folytattak. Kedvelt volt a sziget a feketefenyő miatt ami kiváló hajóépítő anyag volt akkoriban. A római korban a sziget a Dalmacia provincia része volt. A 7. században az avarok segédnépeiként szlávok érkeztek ide és a barbárok térhódításával az itáliai eredetű lakosság elmenekült a szigetről. Később a szlávok is kereszténnyé váltak. 998-ban a sziget Curzola néven velencei uralom alá került és II. Pietro Orseolo dózse felvette a "Dalmácia hercege" címet. A 12. században váltakozott a magyar, genovai, velencei uralom ami 1255 után ismét velencei uralommal állandósult. Állítólag 1254-ben itt született Marco Polo egy gazdag velencei családból, a horvát kutatók legalábbis magukénak vélik az igen híres utazót. 1298-ban a genovai sereg legyőzte a velenceieket kiszorítva őket a területről és Marco Polo is ebben a fogságában írta le kínai úti élményeit. 1358-ban Curzola magyar birtok lett. 1413-1417 között a Raguzai Köztársasághoz tartozott, végül 1420-ban a Velencei köztársaság fennhatóságába került. 1571-es hősies helytállásukért a lepantói tengeri csatában a törökök ellen elnyerték a pápától a "Fidelissima" jelzőt. 1797-től francia, majd 1815-ben osztrák uralom alá került. A Monarchia felbomlása után 1921-ig olasz birtok volt, Jugoszláviához csatlakozik később 1991-ben az új horvát állam része. Ennyit a múltról jöhet a jelen.

Utazásunk:
Aki napjainkban jár, járt itt az láthatja, hogy milyen komoly élet van erre, hangulatos szállások, kikötők, strandok, éttermek várják a kikapcsolódni vágyókat. A szigeten erős az olíva bogyó és így az olíva olaj termelés is. A piacon jól lehet alkudni az árára és talán friss, vagy szárított fügét is kapunk kóstolóba hozzá ha más nem üvegben mint dzsem. Pár nagyobb város van az egész szigeten de mindnek megvan a maga bája. Akár kerékpárral is körbejárhatóak hiszen több turnusban érkeznek ide kísérőautóval szervezetten a kerékpárosok minden kategóriából. A főbb városok: Korcula, Prizba, Blato, Brna, Vela Luka, Potirna, Lumbarda egyik sem túl nagy de mind nagyon hangulatos.
Pár szóban a megközelítésről: Magyarországról autópályán végig Horvátországon keresztül jól járható vagy kalandvágyóbbaknak Szerbián át egyenesen Délnek tartva de itt nincsen autópálya és sokszor 60-70 km/h sebesség a megengedett amit ugye egyenruhás "útonállás" is kísér! Mivel Korcula sziget így kompoznunk kell amit megtehetünk Split-ből is ha már elfáradtunk hiszen ideáig csak" 800 km az út és a lezárás 3 óra kompozás amin még aludni is lehet. Aki többet vezetne és nem riad vissza a 2x kompozástól sem annak a szigeteken ugrálva is van megoldás így a második sziget Korcula de az első végül is kapcsolódik a szárazföldhöz csak akkor még nagyobbat kell kerülni.
A piacokon mindig van friss hal és sajtot is találni ráadásul a borok is jók és helyben készítik őket. A füge "likőr" édes de ne hagyjuk magunkat áltatni erős és gyorsan fejre állunk tőle. Ilyenkor a szezon végén kedvezőbb árakat tudunk kérni a szállásokra és a vendéglátók is örülnek, hogy kitudják tolni a szezont jobban. Érdekesség de 2015. szeptember 26.-án a déli parton több mint 30 fok volt, tűző napsütéssel és kényelmesen fürdőzhető tengervízzel. Miközben a vasárnapi hazaúton az autópályán nem volt ritka a 11 Celsius fok ami motorral már alaposabb öltözködést igényel. Pénznemekben nem válogatósak a helyiek az Eurót és a Forintot is jól értelmezik a
Kuna mellett sőt OTP bankfiók is van a szigeten. A kompok nagyok, gyorsak és eléggé pontosan közlekednek érdemes párnával készülni ha a nagyobb kompozást választjuk, mert 3 óra alatt azért lehet egy-egy jót aludni is. Több helyen tudunk bérelni, robogót, kerékpárt, vitorlást vagy akár motoros csónakot is. Több magyar tulajdonú ingatlan is van a szigeten bizonyítva a hely közelségét és nagyszerűségét. Az aktuális határ problémák és a Szír menekültek miatt kicsit aggódtunk, hogy mire jövünk haza nem lesz-e lezárva a magyar-horvát határ de szerencsénkre még csak forgalom sem volt a haza úton és a határátlépés is zökkenőmentes volt.


Technika:
Ezen az úton már hazafelé a magyar határnál fordult át a BMW órája 170.000 km-re, természetesen minden komolyabb gond nélkül. Most először teszteltem füldugót az autópálya szakaszok miatt, mert hiába a legcsendesebb sisak a Schubert C3 Pro ha a BMW plexije 180cm testmagasságnál pont olyan turbulenciákat kelt, hogy zubog a fülem. Következő bejegyzésemben írok a füldugós tapasztalataimról is.


Étkek melyek nem vétkek:

Nem szabad kihagyni az olíva bogyó egyik formáját sem szerintem, a bor finom, ajánlott a füge likőr ütős de ízre édes, mindenféle helyi haluk van és a grillezett "calamari" is szuper finom. A halak minden formában elérhetőek: grillezett, füstölt, szárított, sózott és persze konzervált, egy jó salátához pedig a kapribogyó megfelelő kiegészítő. Többféle sajtot is készítenek egész Horvátországban de a szigeten is találunk bőven helyi terméket a füstölt kecskesajt ami nem kecskéből van csak kecsketejből :)



Időjárás: 
Szerencsénkre az égiek kegyesek voltak és egy nap kivételével az utószezon ellenére minden nap tudtunk napozni és fürdőzni is a levegő hőmérséklete napközben 30 Celsius fölé is kúszott és a víz tökéletesen alkalmas volt a hosszan tartó pancsolásra is. A hazaúton viszont már igazi őszi időben volt részünk. Voltak szakaszok ahol az autópályán 10-11 Celsiusban kellett motorozni.

Nincsenek megjegyzések: