|
Ilyen lenne az eredeti állapot |
Végre találtam fotót a szeretett sor 4-es Yamaha XJ 550-esemről. Sok boldogságot okozott ez a gép de ebben nagy része volt annak is, hogy egy európai körút előtt apró darabokra szedtük szét az amúgy autószerelő végzettségű tesómmal. A blokkot nem bántottuk de amit lehetett javítottunk, jobb megoldásokat alkalmaztunk pl. az elektronika terén és mindent kitisztítva, zsírba téve szereltünk össze. A blokkot nem bontottuk meg mert az onnantól csak nyelte volna a pénzt abból meg nem nagyon volt egyetemistaként. Így is minden melót el kellett vállalni és egész jó eredmény kellett az egyetemen, hogy motorozni tudjak fősuli és egyetem alatt. Részletre kaptam költsön a megvételhez is de utólag nézva nagyon megérte mert rengeteg boldog percet szerzett a gép. A motoros ranglétrámat már leírtam régebben is de itt a lista: Simson, ETZ 150, Yamaha XJ550, Bmw R 1150 GS.... A blokkját meghallgattattuk
|
és ilyen az enyém lemosva |
a Szegeden működő Yamahás Kalmár akkori szerelőjével és azt mondta rá: "szép ez gyerekek"-ha szerintetek ez picit csörög akkor figyeld ezt, kivitt az udvaron álló rendőr XJ 650-es kardános gépekhez és beindított egyet mondjuk úgy szemre....hát igaza volt, hozá nem szabad nyúlni a mi gépünkhöz. Megjárta az öreg vas Horvátországot, Magyarországot, Ausztriát, Svájcot, Olaszországot, érintette Németországot is. Öregebb volt a vas mint én de vigyáztam rá ami sajnos az előttem lévő "riderek"-ről nem volt elmondható. Tuning sport kormánnyal, üléssel, lábtartóval vettem meg és bontóból szereztem meg hozzá az eredeti alkatrészeket amiktől újra Naked-bike volt nem Cafe-racer. Az XJ volt az első "nagy" motorom hiszen az ETZ jó erős, gyors motor volt de a sor4 az sor4 itt már komoly" 50 lóerő a tét ami utassal, csomagokkal is elég volt még az Alpokban is az örömteli túrázáshoz. Boldog évek voltak azok a pici pénzből, öreg motorral de nagy álmokkal, szívvel, lélekkel csavargások. Kívánom mindenkinek aki meg tudja oldani tegye meg. Mások helyett kellett rajzolnom, dolgoznom és....de a jó tanulmányi átlaggal az ösztöndíjjal egy-egy kör azért belefért a vason. 160 Km/h-t is tudott a gép amit pont német autópályán tudtam meg én is, azért sokat tanultam ettől a motortól is, kanyarodásról, fékezésről, csomagok rögzítéséről de leginkább a motorozás szeretetéről. Soha de SOHA nem hagyott cserben ez a gép semmilyen túrán. Romlott benzinnel egy tél után volt egyedül, hogy nem indult be de az nem az Ő hibája volt a benzin romlott meg. Karburátoros volt még a gép akkoriban. Jó Mikuni karbik voltak rajta. Régen volt de talán igaz volt!
Baleseti tapasztalatok Yamahámmal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése